Müzlis rétes

Hozzávalók: 1 csomag réteslap, 6 evőkanál, tetszés szerinti müzlikeverék, 20 dkg aszalt szilva, 10 dkg mazsola, 4 dl narancslé (vagy narancsszörp és annyi víz, hogy a folyadék összesen 4 dl legyen), 2 tojás, 25 dkg tehéntúró, 2 evőkanál olaj, ízlés szerint méz (ne legyen nagyon édes), csipetnyi só.

A rétes töltelékéhez egy tálba beleszórom a müzlit, ráöntöm a narancslevet és a habosra felvert tojásokat. Mézzel édesítem, és jól összekeverem, majd 20 percig hagyom állni. Közben az aszalt szilvára kevés forró vizet öntök, és ugyancsak állni hagyom néhány percig. A mazsolát is megmosom, leszárazom, és hozzákeverem a müzlihez. Az aszalt szilvát kimagozom, apróra vágom, és az áttört tehéntúróval együtt hozzákeverem a narancsos-tojásos keverékhez. Jól összedolgozom. A réteslapokat szétszedem, majd kettőt ráborítok egy nedves konyharuhára. Kevés olajjal bekenem, ezután a szélére egy csíkban felkenem a töltelék felét. Egyenletesre igazítom, és szorosan felcsavarom. A rétesrudat kiolajozott sütőlemezre teszem, a másik rétesrudat ugyanígy elkészítem. Mindkettő tetejét és oldalát kevés olajjal megkenem, majd az előmelegített, forró sütőbe téve, szép pirosra megsütöm. Még forrón felszeletelem, de csak akkor tálalom, ha teljesen kihűlt

Sertéskaraj mézzel, chilivel és dióval

Hozzávalók:

4 szelet csontos sertéskaraj (jó 1 centis vastagságúak)

só és frissen őrölt bors

1 evőkanál olaj

5 deka vaj

1 marék dióbél

5 centis gyömbérdarab

1 duci gerezd fokhagyma

1 chilipaprika

1 evőkanál brandy

2 evőkanál méz

1 ½ deci tejszín

A sütőt belangyosítom 50 C-ra (gázsütőnél az „épphogy” fokozat), mert itt tartom majd melegen a megsült szeleteket, amíg a mártást elkészítem. Aztán a karajdarabokat enyhén kiklopfolom, sóval és frissen őrölt fekete borssal mindkét oldalukat bedörgölöm, és megsütöm őket.

Ehhez egy serpenyőbe belekanalazok egy kevés olajat, aztán kicsit megforgatom benne, hogy vékony filmrétegként vonja be az edény alját, majd a serpenyőt erős tűzön felhevítem. Ha már jó forró, akkor beleteszem a hússzeleteket, és oldalanként szűk 1-1 perc alatt összekapatom a külsejüket. Utána visszatekerem a lángot közepesre, és a serpenyőbe beledobom a vajat, hogy oldalanként 5-6 perc alatt rotyogós és szaftos környezetben süthessem meg a karajszeleteket.

Amíg a hús sül, előkészítem a mártás hozzávalóit. Egy kisebb, száraz serpenyőben 1-2 perc alatt kevergetve illatosra pirítom a dióbelet és félreteszem. A gyömbért és a fokhagymát megpucolom, majd a reszelő apró lyukú oldalán mindkettőt finomra reszelem. A chilipaprikát félbevágom, kiütögetem belőle a méregerős magokat, és az üres paprikahéjat vékony forgácsokra szeletelem. Az előkészítés utolsó lépéseként a már kezelhető hőmérsékletűre hűlt diót durvára töröm a mozsaramban, és visszatérek az illatosan süldögélő hússzeletekhez.

Ellenőrzöm, hogy megsültek-e, és ha már nem csorog ki belőlük rózsaszín lé, akkor kiszedem őket  serpenyőből, aztán egy tálalásra is alkalmas sütőtálba teszem. Alufóliát borítok rájuk, és hogy a hússzeleteket melegen tartsam, berakom a tálat a langyos sütőbe.

A mártáshoz a megüresedett serpenyő alatt újra erősre csavarom a tüzet, és hátrább lépek. Óvatosan  nehogy a nyílt lángba kerüljön, belelöttyintem a serpenyőbe a brandyt, majd amikor az alkohol sisteregve elpárolgott, visszacsavarom a tűzet közepesre. Beleöntöm a serpenyőbe a  mézet meg a tejszín, hozzáteszem a durvára tört diót, a megreszelt gyömbért és a fokhagymát. Beleszórom a chiliforgácsokat is, és kevergetve összerotyogtatom a mártást.

A kész mártást kicsit megsózom, előveszem a sütőből a melegen tartott hússzeleteket, aztán rájuk kanalazom a pompás ízű öntetet.

2 adag lesz belőle.